Kőszegdoroszló

A Kőszeghez tartozó falu nevét először 1279-ben említették meg, Durisley néven. 

A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogányok nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a 19. században talált Bacchus szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Doroszló községet 1279-ben Durisley alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond a Garai családnak adta. A 15. század közepén osztrák birtok. A 17. század végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg román stílusú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a 16. században evangélikusok lettek, a község 1633-ban vált anyagyülekezetté. Templomában 1650. január 11-én és 1666. december 14-én tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot 1673 körül az ellenreformáció hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére 1697-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek Nemescsóra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak II. József türelmi rendelete után nyílott lehetőség.

 

A római katolikus templom

Vályi András szerint "DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Kőszeg. Lakja 250 ágostai, 163 k., kath. és ev. fiókegyházakkal, jó bortermesztéssel. Birja h. Eszterházy."[5]

Vas vármegye monográfiájában "Doroszló, 77 házzal és 424 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. Régi község, mely már a rómaiak idejében is lakott volt. Pogány nevű szőllőhegyén e század elején számos római emlék, köztük egy Bachus-fő, látott napvilágot. A XIII. században már Kőszeg várához tartozott és akkor Durisley volt a neve. Ez időben a Németújváriakat uralta, később a Garayaké lett, majd Palóczi Simon és Országh Mihály lettek földesurai, 1746-ban pedig Sigray József, majd a Szegedy -család."

1910-ben 415 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.